Címke: bison

Alaszka körút 44.nap

-7 fok van reggel, nincs melegünk, még jó hogy van fűtésünk. 🙂
A Blackstone Nemzeti Park területén járunk. Átmegyünk a Mackenzie River felett ívelő hídon, aminek a neve: Deh Cho Bridge. Ez a híd 1100 méter hosszú, 4 évig építették. 2012-ben nyitották meg a forgalom előtt, addig nyáron komppal, télen a folyó jegén lehetett csak átjutni a túloldalra. Az építése 202 millió dollárba került.

A túloldalon vár ránk Fort Providence. Lakosai száma 770, ebből 620 őslakos. Megismerkedhetünk a kultúrájukkal, akár részt is vehetünk a közösségi eseményeiken, a márciusi Dehcho Bison Jamboree, a tehetségműsorok, táncversenyek, motoros versenyek, mind nagyszerű lehetőség erre. Június 21.-én az év leghoszabb napján rendezik a National Aboriginal Day ünnepséget, ez a Nemzeti Őslakos Nap. A fesztiválon láthatunk kenu versenyt, kézügyességi játékokat, indián táncokat indián dob hangjára és megkóstolhatjuk az ételeiket is. A helyi üzletekben vásárolhatunk egyedi kézzel készült szőrme ruhákat és kiegészítőket és egyéb kézműves termékeket. A környező erdőkben sok vadon élő állattal találkozhatunk, Észak-Amerika legnagyobb állata az erdei bölény is nagy számban él itt.

Yellowknife előtt 80 km-el egy érdekes helyre bukkanunk, a neve Tłįchǫ N’de. A lápos talajból nagy sziklák emelkednek ki, azokon találhatóak a házak. Athabaskan őslakosok lakhelye ez a vidék. Nem lehet könnyű itt az élet. Dolgozni, vásárolni Yellowknife-be tudnak, a gyerekeket az iskolabusz szállítja oda iskolába. Ez napi 160 km utazást jelent.

Estére Yellowknife-ba érünk, megállunk a város szélén éjszakára.

Alaszka körút 43.nap

Reggel jeges az ablak, -5 fok van. Elérjük a Muncho Lake-et, gyönyörű kék vizű tó. Sok körülötte a daru madár, sikerül is fényképezni egy csapatot a levegőben.

Következő megálló egy szép zöldes vizű folyó, gyönyörű környezetben. Ez a folyó a Moose Lake-t táplálja, a nevét nem sikerült megtudni.

A sziklafalon a lecsorgó víz már jéggé fagyott, mégis van olyan ember aki ilyenkor túrázik. 1095 méter magasban vagyunk, nem szívesen gyalogolnék hegynek felfelé órákig. Mindenesetre felkészültnek látszik, mert még oxigénpalack is van nála, és mellénk érve vidáman integet.

Summit Lake-nél rénszarvasokat látunk, Tetsa River-nél feketemedve megy át előttünk az úton. Nyurga és fél tőlünk, biztos fiatal még. Nem sokkal később újabb macit látunk az út szélén a fák között, Ő már testesebb. Pár km múlva újabb maci az út szélén, megállunk fényképezni. Attila szárított húst rágcsál, a maci a levegőbe szagol és nyíl egyenesen elindul a kocsi felé. Hihetetlen milyen szaglása van. Mászkál a kocsi körül és reménykedik hogy kap a finomságból, de mi tudjuk hogy „az etetett medve halott medve”, így nem kap belőle. Végül hátra kell tolatnunk, mert a kocsi kerekét nyalogatja és félünk hogy kiharapja a gumit. 😂

Találunk egy kidőlt, elkorhadt fát, hatalmas csomó nőtt rajta. Attila mögé áll, így jobban felmérhető a nagysága.
Újabb 2 feketemaci rövid távon belül, úgy látszik itt rengeteg él.

Látunk őzet gidával, bölényeket, hegyikecskéket és egy nagy jávorszarvas is átkocog előttünk az úton.

Újra Northwest Territories-ba járunk, Fort Liard-ban. Slavey nyelven Echaot’l Koe, jelentése: „Emberek az óriások földjéről”. 650 fős kis település őslakosokkal. Taláható itt 2 üzlet, egészségügyi központ, benzinkút, iskola és rendőrség is. Akkora harkályt látunk, mint még soha, nem akarjuk elhinni hogy az. Meg is kérdezzük két helyi gyerektől akik szintén a földön kopácsoló madarat nézik, de megerősítik hogy harkály. 🙂

Egy lakóbusz fekszik az árokban, sajnos nem mindenkinek sikerül jól a nyaralás. 🙁

Nézzétek ezt a hegyet, egy szivecske van rajta.

Leszáll az este, gyönyörűek a szinek az égbolton.

Alaszka körút 42.nap

Reggelre a levegő fagyos, esik a hó, gyönyörűek a fák.

Pár km múlva nyoma sincs a hónak, de az ég borult. Egy grizzly csemegézik az út szélén, a lóhere virágját eszi.
Túlzottan nem foglalkozik velünk, de azért az egyik szemét rajtunk tartja.

Watson Lake-nél többször is jártunk már, de nem bírom megállni, megint lefényképezem a Signpost Forest-et (útjelző erdő). Az első táblát egy katona tette ki, aki az Alaska Hwy építésén dolgozott, így jelezve a lakhelye nevét és távolságát. Elkezdték követni a példáját és a mai napig kerülnek fel új táblák. Már 76 000 különböző jelzőtábla látható a világ minden tájáról.

Bemegyünk a Liard Hot Springsbe, ahol idefelé is voltunk, jól esik a forró vízben áztatni magunkat. Fürdő után folytatjuk az utat. Sok bölényt és hegyikecskét látunk az út mellett, British Columbia és Yukon határán elég gyakori látvány mindkettő. Elmegyünk egy leégett erdő mellett is, szomorú látvány.

Muncho Lake előtt megállunk éjszakára.