Magunk mögött hagytuk Qualicum Beach-et, következő megállónk az 1200 lakosú Union Bay-i Osztriga-öböl (Oyster Cove).
Soha életemben nem láttam még ilyet, ameddig a szem ellát, a part tele van kagylóval és üres kagylóhéjjal. A helyiek kanna számra szedik itt az osztrigát. Tengeri csillagot is láttunk, egészen kint volt a sekély vízben.
A vízben, fából készült dokkokon sok-sok fóka pihent. Akkora ricsajt csaptak, hogy hamarabb hallottuk mint láttuk őket. Nem irigyeltem az itt élőket, nem sokat aludhatnak.
Az itt látható Steller-oroszlánfóka mára a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Mérete hatalmas, a füles fókák között a legnagyobb, ennek ellenére nagyon gyors úszó (3-3,5 métert úsznak másodpercenként). A hímek hossza elérheti a 3,3 métert is, súlyuk 600-1100 kg között van. A nőstények kisebbek, hosszuk 2,3-2,9 méter, súlyuk 240-350 kg. Bundájuk világosbarna, de a kölykök fekete bundával születnek, kb 25 kg-al és akár négy évig is az anyjukkal maradhatnak. A nőstények hallása nagyon kifinomult, hangjáról ismerik fel és találják meg a zsúfolt tenyészterületen a kölyküket. Képesek meghallani fő ellenségük, a gyilkos bálna hanghullámait is a vízben. Egy felnőtt hím 100-140 kiló halat is képes megenni egy nap. A halászok nem csak ez miatt haragszanak rájuk. Szétszaggatják a halászhálókat és már az is előfordult, hogy hajót elsüllyesztettek, mert felugrottak rá többen is egyszerre.
Ez a partvonal kitűnő a madarak megfigyelésére is. A városban is készítettem pár felvételt, sok a falakon a festmény és nagyon szépek a totem oszlopok.
Port McNeill-ben megálltunk, itt található a világ két legnagyobb fa csomója(nem hivatalos). Ezek a csomók a túlzott fasejt osztódás miatt alakulnak ki a fán, az öklömnyitől az óriásig. A túlzott osztódást sérülés, vírusos, gombás, vagy bakteriális fertőzés is okozhatja.
Az egyik csomót a Western Forest Products Inc (fakitermelő cég) adományozta a városnak 2005-ben. Egy 525 éves Sitka fenyőn nőtt. Kerülete 13,7 méter, súlya kb. 22 tonna.
A másik csomó 1976-ban került jelenlegi helyére. Ez egy 35 éves lucfenyő tövében nőtt. Kerülete 18,5 méter, súlya kb, 20,5 tonna.
Az évek során a csomóban megindult a bomlási folyamat, ennek megakadályozása érdekében 1997-ben bevonták egy üvegszál réteggel.
Végül megnéztük Sayward-ot, Port Alice-t és Port Hardy-t.
Innen már visszafelé vezetett az utunk, Nanaimo kikötőjéig.
Két óra hajókázás után, sötétben érkeztünk meg Vancouver-be.
Mivel reggel Attilának az USA-ban kellett árut felvennie, ahová a határzár miatt nem mehettem Vele, kivettünk egy hotelszobát, ott vártam amíg felpakolva visszaért.
Folytatás hamarosan.
Elvesztem nem is tudom,hogy hanyadik neki futásra is a természet és a lakosok által alkotottak között ! Köszönöm ezt a csodát is !Biztos megtalálom majd magam,lehet a fókáknál,lehet szobor ölelgetésnél,de lehet parton az eget bámulva és imádva,hogy ilyenek is gazdagítják lelkem ! Borzasztó jó emberek lehettek,mert máskülönben az égiek nem engednék,hogy ily csodákban legyen részetek, s általatok nekem is ! Csendes imám elmormolom értetek ! Isten óvjon bennetek és engedjen még ezer ilyen csodát! Millió hálám,hogy ismeretségi utunk összeért,s nyomkövetőként lesem,követem jártatok keltetek ! Mi az ami átüt rajta,:szavakba nem is tudom foglalni még ! Viszont egyre inkább várom léptetek !
Köszönjűk szépen Magdika! Remélem ez a fránya járvány hamarosan véget ér, feloldják a határzárat és még sok csodáját tudom megmutatni a világnak, természet és ember által „készitettet” egyaránt. 😘❤️