Új-Fundland… Az általános iskolában földrajz órán hallottam róla először. Arra már nem emlékszem mi fogott meg benne, de arra igen, hogy úgy éreztem, ide el kell jutnom, ezt látnom kell. Azóta több alkalommal is járhattam ott, nyaralni is és Attila munkájából kifolyólag is. A következő pár bejegyzésben ennek a földnek a szépségeit szeretném megmutatni Nektek. A képeket több utazásunkból válogattam, de a leírás az utolsó utunkról szól.
Szuper fuvart kaptunk, Albertából Labradorba és Új-Fundlandra kellett egy rakományt megosztva leszállítanunk. Szeretjük a hosszú távú fuvarokat, s ez igazán az, több mint 13000 km.
Ontarióból Albertáig is sok fényképet készítettem, minden tartománynak vannak gyönyörű részei. Erről a szakaszról sokszor írtam már, most jöjjön csak pár kép róla.
Quebec tartomány alsó részén már sokszor jártunk, de Labrador felé csak egyszer, nyaralás alkalmával. A megszokott útról letérve Blanc Sablonig ahonnan a komp indul Új-Fundlandra 1700 km várt ránk. Mikor pár éve erre jártunk, ennek a távnak 85%-a rossz minőségű földút volt, 3 durrdefektet is kaptunk. Kellemes meglepetés ért, mostanra csak pár száz km sokkal jobb minőségű földút maradt, a többi már aszfalt. A táj gyönyörű, folyók, erdők mellett haladtunk el, alig van lakott terület errefelé.
Útközben elhaladtunk egy gátrendszer 2 gátja mellett. Az első a McCormick nevű gát, ez a rendszer legkisebb gátja.
A másik a rendszer legnagyobbja, a Daniel-Johnson gát. Lenyűgöző látvány nyújt a hatalmas méretével. 13 boltívből és 14 támpillérből áll, 1314 méter hosszú, 214 méter magas és 2.200.000 m3 betont tartalmaz. Ennyi beton felhasználásával járdát építhetnénk az Északi-sarktól a Déli-sarkig.
A gáttól nem messze található a René-Levasseur-sziget, ami a térképen látszó majdnem tökéletes kör alakjával nagyon érdekesnek ígérkezett. Ez egy 2.020 km2 alapterületű 72 km átmérőjű sziget, ami a világ második legnagyobb tavi szigete. (A világ legnagyobb tavi szigete pedig a szintén Kanadában található Manitoulin-sziget, amiről már írtam korábban https://utazzatokvelem.com/manitoulin-sziget-kanada/. ) Kialakulását kb. 214 millió évvel ezelőtt egy 5 km átmérőjű meteorit becsapódása okozta, 100 km átmérőjű krátert hozva létre, ennek a közepe a mostani sziget. A számítások szerint ez volt a föld történetében az 5. legnagyobb erejű becsapódás. Sajnos az útról jóformán semmit sem láttunk belőle, ezért csak a GPS térképén tudom megmutatni.
Folytattuk utunkat Labrador felé. A tartomány határáig hátralévő 350 km is sok szépséget tartogatott és még egy 9 lyukú hidat is találtunk. 
Folytatás hamarosan.