Útközben Utcuelet felé, eldöntöttük hogy először Tofino-ba látogatunk el. Többször is megálltunk, gyönyörű helyeken.
Az első megállónk Port Alberni volt, ez a Tseshaht indián törzs élőhelye. Elsősorban a Somass-folyó mentén élnek, közösségük kb. 900 fő. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen kis folyóba vannak fókák! A várost a törzsi tanács irányítja, British Columbia kormányával együttműködve.
A második megállónk a Taylor-folyó melletti pihenőhely volt (Taylor River Rest Area). Ez egy eldugott kis hely, nagyon könnyű elmenni mellette. Az autópályáról egy keskeny út vezet a folyó partján álló pihenőig. Akár egész napos program is lehet, piknikasztalok, WC-k, sőt wifi is van. A folyó egy rövid sétával elérhető. Smaragzöld vize olyan kristálytiszta, hogy minden egyes követ látni az alján. Ezen a szakaszon a víz lelassul, így fürdésre is alkalmas. A látvány olyan, mintha a trópusokon lennénk, de a víz jéghideg. A folyó mentén az erdőben kilométereken keresztül túrázhatunk is. A mohás fák miatt olyan, mintha egy mesebeli erdőben sétálnánk. A látogatóknak vigyázniuk kell hogy mindent rendben hagyjanak maguk után, véletlenül sem avatkozzanak a természetes ökoszisztémába, mert a folyó nem csak nyári fürdőhely, hanem tavaszonként lazac ívóhely is.
Folytattuk utunkat Wally Creek-ig a Kennedy-folyó mentén. Ami a parton rögtön szemet szúrt, az egy kerítés, tele lakatokkal (és sajnos már minden mással 😞). Ezeket szerelmespárok és családok hagyták itt, összetartozásuk jelképéül.
A „szerelemlakatok” melletti lépcsőn egy gyönyörű sziklás partszakaszra jutunk, ahol a sziklák közötti mini tavacskákban, vagy lejjebb a folyóban akár fürödhetünk is.
A Pacific Rim Nemzeti Park felé indultunk tovább, ott található a következő célpontunk.
Folytatás hamarosan.