Reggelre a levegő fagyos, esik a hó, gyönyörűek a fák.
Pár km múlva nyoma sincs a hónak, de az ég borult. Egy grizzly csemegézik az út szélén, a lóhere virágját eszi.
Túlzottan nem foglalkozik velünk, de azért az egyik szemét rajtunk tartja.
Watson Lake-nél többször is jártunk már, de nem bírom megállni, megint lefényképezem a Signpost Forest-et (útjelző erdő). Az első táblát egy katona tette ki, aki az Alaska Hwy építésén dolgozott, így jelezve a lakhelye nevét és távolságát. Elkezdték követni a példáját és a mai napig kerülnek fel új táblák. Már 76 000 különböző jelzőtábla látható a világ minden tájáról.
Bemegyünk a Liard Hot Springsbe, ahol idefelé is voltunk, jól esik a forró vízben áztatni magunkat. Fürdő után folytatjuk az utat. Sok bölényt és hegyikecskét látunk az út mellett, British Columbia és Yukon határán elég gyakori látvány mindkettő. Elmegyünk egy leégett erdő mellett is, szomorú látvány.
Muncho Lake előtt megállunk éjszakára.
Milyen klassz dolog, hogy egy egyszerü távolság mutató tábla útjelző erdővé nőtte ki magát, ami idegenforgalmi látványosságként vonzza oda a látogatókat. Persze a táj is gyönyörű!
Igen, nekem is nagyon tetszik. Ahányszor arra járunk mindíg fényképezzük. 🙂