A Karnaki templomtól elvitt a buszunk a kikötőbe. Hajókázás következett a Níluson.
A Nílus a föld leghosszabb folyója, 6853 km, 11 ország területén halad keresztül. Az ókori Egyiptomban Hápi volt a neve, éves áradása fontos szerepet játszik a földművelésben.
A kikötőben a hajók szorosan egymás mellett álltak, hajóról-hajóra lépkedve jutottunk el a miénkre, ahol már várt ránk az ebéd.
Büfé jelleggel ki volt rakva sokféle étel, édesség és gyümölcs, mindenki annyit és azt szedett, amit akart.
Az étel benne volt a kirándulás árában, de az italt pincér hozta és külön kellett fizetni érte.
Ebéd után felmentünk a fedélzetre, ott ittuk meg a kólánkat és közben élveztük a látványt.
Elindultunk felfedezni a hajót, végül nemcsak hogy bejutottunk a kormányfülkébe, hanem egy darabon mi kormányozhattuk a hajót, a mit sem sejtő utastársainkkal a fedélzeten.
A hajó orrára is felmásztunk miközben szeltük a habokat.
Végül visszatértünk a kiindulási helyünkre, ahonnan sebes kis csónakokkal átmentünk a túlsó partra.
Onnan egy fél órás buszozással egy Alabástrom műhely üzletébe értünk.
Az üzlet előtt munkások ültek a földön és szorgalmasan faragtak, persze ez csak a turistáknak szólt, hiszen a bent megvásárolható szobrocskák géppel készültek.
Kézbe vehettük az alabástromot amiből faragják, és üdítővel is megkínáltak. Nem csak új, hanem sok réginek látszó szobor is volt a kínálatban. A szobor mellé igazolást is adnak hogy hol vásároltuk, így a határon nincs problémánk vele.
Elindultunk vissza a hotelbe. Útközben még megálltunk a Memnón-kolosszusoknál, csodás látvány volt!
A Memnón-kolosszusok III. Amenhotep fáraó két ülőszobra, lábainál két kisebb alakkal, egyik a fáraó anyja, Mutemwia, a másik a fő felesége, Tije. Ezek a hatalmas szobrok Kr. E. 1350 óta állnak a Nílus partján. Kvarcit homokkőből készültek, amit 675 km-ről szállítottak Thébába ( mai Luxor). Talapzattal együtt 18 méter magasak, súlyuk egyenként kb. 720 tonna és 15 méterre állnak egymástól. Eredetileg a fáraó halotti templomának a bejáratát őrizték, de Kr. E. 1200-ban egy földrengés elpusztította a hatalmas templomot.
És hogy miért Memnón-kolosszusok a neve, mikor III. Amenhotep fáraót ábrázolja? A feljegyzések szerint, i.e.27-ben az északi szobor egy földrengés miatt derékig leomlott. Ettől kezve a szobor minden hajnalban halkan „énekelt”.
Memnón a trójai háború hőse volt, Etiópia királya, aki énekével köszöntötte az anyját, Eost aki a hajnal istennője volt. Ezért lett a szobrok neve Memnón, a hajnali „éneklés” miatt.
A szoborról az a hír járta hogy szerencsét hoz, ezért egyre többen keresték fel. 199-ben újraépítették a letört részt, azóta a szobor nem „énekel”.
Jó fáradtan értünk vissza a hotelbe, de megérte, a nap minden percét élveztük. 🙂
Kis pihenés jött, gyűjtöttük az erőt a következő kirándulásra, ami jóval távolabbi célpont volt .