Reggel a recepciónál felvehettük az útravalónkat. A busz 5 órára jött értünk, Luxorba megyünk. Az út 280 km a sivatagon keresztül, útközben kaptunk egy kis ízelítőt az igazi Egyiptomból. Felszállás után az idegenvezetőnk figyelmeztetett, hogy katonai ellenőrző pontokon fogunk átmenni. Fényképezni tilos, ha felszállnak a buszra és kérdeznek, ne nézzünk fel, ne is válaszoljunk, majd Ő beszél helyettünk. Gyakran voltak ellenörző pontok, bennem félelmet keltettek. Fából készült emelvényekről fogták a buszunkra a géppuskát míg áthaladtunk. Némelyik katona szinte még gyerek volt. Egyiptomban a tanulmányaik befejezése után vonulnak be a férfiak. Szolgálati helyük és idejük az iskolázottságuktól függ.
Az általános iskolát végzettek szolgálati ideje 3 év és ezt általában a városoktól távol, a sivatagban töltik le. A középiskolát végzettek 2 évre vonulnak be, és a városokhoz közeli helyeken helyezik el őket, a főiskolát vagy egyetemet végzettek ideje 1 év és őket osszák be a jobb helyekre.
Ma a világhírű Karnaki Templomot nézzük meg, ami 1979-től a világörökség része. Ez Egyiptom látnivalói közül a második leglátogatottabb hely, csak a gízai piramisok vonzanak több látogatót. Ez az épületegyüttes a világ egyik legnagyobb vallási kultuszhelyszíne, a Nílus jobb partján, több mint 100 hektáron terül el.
Három nagy különálló részből és több kis templomból áll. Építése az i.e. 20. században kezdődött és közel 2000 évig, több mint 30 fáraó uralkodása alatt bővítették újabb és újabb részekkel. Nevét a mellette található fele akkora alapterületű al-Karnak faluról kapta.
A három különálló részből a legnagyobb Ámon-Ré főistené, a második a felesége, Mut temploma. A kettőt összekötő út két oldalán kosfejű szfinxek állnak. A harmadik rész Monthunak, Théba ősi hadistenének a temploma.
Itt, Ámon-Ré templomkörzetének udvarában találtak rá 1903-ban egy veremre, az úgynevezett karnaki rejtekhelyre, amelyből kb. 20 000 db különböző tárgy került elő, ez Egyiptom legnagyobb szoborlelete.
Érdekesség, hogy a leletek mentését annak idején a Nílus áradása miatt leállították, így valószínűleg még ma is rejt ősi kincseket itt a föld.
A templomegyüttes maradványai csodálatosak, hihetetlen mennyi munkát fektettek a díszítésbe. Több helyen még az eredeti festés is látszik.
Ámon-Ré szobra lenyűgöző. Az arca olyan nyugalmat áraszt, hogy alig bírtam otthagyni.
Csodálatos a hatalmas, papírusz mocsarat jelképező oszlopcsarnok is, amely eredetileg a tetőt tartotta.
134 db oszlopból áll, a középső 12db 22 m magas a többi 15 m.
Nagyon sok látogató volt ottjártunkkor is, az idegenvezetőnk mesélt a templom töténetéről és utána szabadon felfedezhettük magunknak.
Többször is odaléptek helyiek, akik erőszakosan felajánlották hogy megmutatják nekünk, de határozottan leráztuk Őket.
Hatsepszut gránit obeliszkje. Apjának, Ámonnak az emlékére emeltette a 2 obeliszket a karnaki templomban.
Az egyik ma is áll, 29,5 méter magas és 32 tonna súlyú.
Hatsepszut 21 éven át volt Egyiptom fáraónője. ( i.e. 1479 – i.e. 1458)
Férje, II. Thotmesz halála után a még gyermek mostohafia, III. Thotmesz helyett uralkodott, végül teljesen átvette a hatalmat és fáraónak kiáltatta ki magát. Uralkodása nagy részében béke honolt a birodalomban.
Múmiáját 2007-ben sikerült azonosítani, dajkája, Szitré sírjában találták meg a Királyok Völgyében.
A Karnaki Templom igazán méltó a Világörökség része címre. Ezt a csodát nem lehet leírni és a képek sem adják igazán vissza. Hiányzik belőle a múlt szelleme, amit ott igazán erősen érezhetünk.
Hihetetlen, hogy több ezer évvel ezelőtt, az akkori technikával, ilyen hatalmas épületeket tudtak emelni.
Remélem ez a csoda további évezredekig hirdeti Egyiptom lenyűgöző múltját.
A következő részben folytatjuk a kirándulást.