Rengeteg csodás és híres épületet láthatunk Szegeden, már értem miért hívják palotás városnak. 🙂 Sajnos nem láttam mindet , de itt egy jó adag belőlük .
A gyönyörű Reök-palota, aminek az aljában üzemelő cukrászdában finom süteményeket ettünk, a Szent István téri víztorony, a Városháza, a Kálvin Téri Református Egyház, a Tűzoltó laktanya, a Szegedi Nemzeti Színház, a Gróf Palota és még hosszasan sorolhatnám, de „beszéljenek” inkább a képek.
Szegeden is van Sóhajok hídja, bár nem a bíróság épületét köti össze a börtönnel mint Velencében. Története a következő: 1883-ban Ferenc József az árvíz után újjáépülő Szegedre látogatott. Természetesen az új városházán fogadták, de a szomszédos Bérpalotában szállásolták el. Hogy a király ne csak úgy átsétáljon az utcán, ezért építettek a két épület közé egy gyönyörű hidat. Ez a szegedi Sóhajok hídja, ami egyetlen ember és egyetlen nap miatt épült meg.
A szépséges Tisza-parton is sétáltunk, megnéztük a nagy árvízzel kapcsolatos emléktáblákat, az emlékművet, a Tiszavirágzás szobrát, és a „Két Szegedi Világutazó” emlékhelyét.
A pálinka fesztivált is meglátogattuk, találkoztunk Pálinkalovagokkal. Borlovagról már hallottam, de Pálinkalovagról most először.
Nem fogjátok elhinni mit fényképeztem Szegeden! Régóta szerettem volna látni, de álmomban sem gondoltam volna hogy pont Szegeden a Tisza parton futok össze vele. Ezt nézzétek! Egy szabadon élő mandarinréce!
Szeretnék még eljutni Szegedre, ebből a városból egy alkalom nem elég. Remélem Nektek is meghoztam a kedveteket egy szegedi látogatáshoz, biztos vagyok benne hogy nem bánjátok meg!