Long Island 15 km hosszú és 5 km széles bazalt kőzet. A déli partján meredek sziklás a partvonal, az északi parton kisebb sziklák és gyönyörű öblök találhatóak. November utolsó hétfőjétől május utolsó napjáig tartó időszak az itt élőknek kemény munka, ekkor van a homár szezon, ez az elsődleges pénzforrás a szigeten. A másik a növekvő idegenforgalom. A bálna és madárles mellett a sziget még egy látványossággal rendelkezik, aminek neve Balancing Rock ( egyensúlyozó szikla). Szarvasok is élnek itt, sőt 2013-tól egy medve is, amit előtte sohasem láttak a szigeten.
A Balancing Rock a parton található, egy 2,5 km hosszú túraút vezet a part fölött kialakított lelátóra. A parkoló és a part között egy kisebb hegy van, azon kell átmászni. Ez az oldal nem nehéz terep, nem túl meredek. Felérünk a tetőre, itt kezdődik lefelé a meredek sziklafalig vezető lépcsősor. 235 lépcsőfokot megyünk lefelé és még nem akarok arra gondolni, hogy mivel ez az egyetlen út, ezt a rengeteg lépcsőt felfelé is meg kell mászni.
Leérünk a sziklafalig, itt elfordul a lépcsősor, és a mélység fölött folytatódik. Lent hullámzik a víz, a lépcsőfokok között lelátni, megtorpanok.
Tériszonyos vagyok és rettegek a mély víztől is. Attila próbál rávenni a folytatásra, de nem bírok tovább menni, szinte megbénít a félelem. Rábeszélem Attilát hogy menjen tovább egyedül, nézze meg a sziklát. Elindul, de a kanyarból még visszaszól hogy kb. 10 méterre van a kilátó vége. Gyötrődök pár percet, aztán úgy döntök, legyőzöm magam. Nem a szikla, hanem Attila miatt, mert láttam hogy milyen csalódott.
Két kézzel kapaszkodva, lassan lépdelek előre, próbálok nem lenézni és sikerül végigmennem.
Csodás látvány tárul a szemünk elé. A parton mindenhol bazaltoszlopok hevernek. A Balancing Rock láttán nem is értem, hogy képes megállni. A függőleges bazaltoszlopnak csak egy kis része áll az alatta levő sziklán, a többi a levegőben van. Az oszlop 6 méter magas és 1,2 méter átmérőjű.
Megmásszuk a lépcsőket felfelé, több helyen van pad, aki akar, pihenhet. A parkolóhoz visszaúton még fényképezek pár érdekes növényt.
Irány a komp, vége a pihenő időnek. Estére vissza kell érnünk, holnap indulunk a következő útra.
Mártikáék! Végig csodálva kitartásotok,felkészültségetek és varázslataitokat,végig futtattam agyam ehhez mit tudnék írni mi még fokozná kedvetek,segítene jobbat hozni,hát én már ilyet nem tudok kigondolni! Elképesztően boldog vagyok,hogy ennyire képesek vagytok,hogy olyan járművel,anyagiakkal rendelkeztek,hogy ezt megtehetitek! Sosem hittem,hogy én abból a tájból valaha igazat és ennyi szépet megláthatok és pont két magyar ember szemével-szívével látva! Hálás köszönetem e feszített,kemény tempótokért és segítsen tovább Isten benneteket a megálmodott utatokon!
Nagyon köszönjük Magdika kedves szavaidat, igazán jól esik! Ilyenkor tudom, hogy van értelme írni, mert szívesen olvasod.❤️❤️ Sokszor elbizonytalanodom hogy jó-e amit csinálok, ezért örülök nagyon a visszajelzésednek.😘😘