USA-ban Iowa államban, az Interstate 80-as autópálya 284-es kijáratánál található a világ legnagyobb kamion parkolója. Földterülete 89 hektár, 900 kamion tud itt egyszerre parkolni. Naponta több mint 5000 látogatót fogad. A főépület 6200 m2, a komplexum 450 alkalmazottnak ad munkát. A kamionok 15 kútnál tankolhatnak, minden kút 2 pumpával rendelkezik, így a kamion két oldalán lévő tartályokat egyszerre lehet tele tankolni. Szervízközpontja és kamionmosója is van.
A kétemeletes épületben található az állam legnagyobb tehergépkocsi áruháza, itt tényleg mindent megtalálunk. Elképesztő a választék, az egyik falon csak lámpából több mint 500 féle világít. Alkatrészeket, kiegészítőket, ruhákat, ajándéktárgyakat, könyveket, tisztítószereket, egyéni pólókat is vásárolhatunk itt.
Egyedi gyártású teherautók is vannak itt kiállítva, van amelyikbe bele is ülhetünk.
Ha megéhezünk az emeleten több gyorsétterem és kávézó kínálatából választhatunk kedvünkre valót. Érdekesség hogy évente 1 millió! csésze kávét és 90 tonna húst szolgálnak itt fel. Az étkező részen 350 ülőhely található. A kamionosokat 24 zuhanyzóval, fodrászüzlettel, játékteremmel, mozival és kényelmes bőr üléses társalgóval várják. Képzeljétek még fogorvosi rendelő és csontkovács is található itt!
A világ legnagyobb kamion parkolója családi tulajdonban van. Múzeum is tartozik hozzá, sajnos zárva volt, de legközelebb azt is megnézzük. (Hétfőn és kedden zárva tart.) Hatalmas a terület, rengeteg a látnivaló, nagyon érdekes volt.
Rengeteg csodás és híres épületet láthatunk Szegeden, már értem miért hívják palotás városnak. 🙂 Sajnos nem láttam mindet , de itt egy jó adag belőlük . A gyönyörű Reök-palota, aminek az aljában üzemelő cukrászdában finom süteményeket ettünk, a Szent István téri víztorony, a Városháza, a Kálvin Téri Református Egyház, a Tűzoltó laktanya, a Szegedi Nemzeti Színház, a Gróf Palota és még hosszasan sorolhatnám, de „beszéljenek” inkább a képek.
Szegeden is van Sóhajok hídja, bár nem a bíróság épületét köti össze a börtönnel mint Velencében. Története a következő: 1883-ban Ferenc József az árvíz után újjáépülő Szegedre látogatott. Természetesen az új városházán fogadták, de a szomszédos Bérpalotában szállásolták el. Hogy a király ne csak úgy átsétáljon az utcán, ezért építettek a két épület közé egy gyönyörű hidat. Ez a szegedi Sóhajok hídja, ami egyetlen ember és egyetlen nap miatt épült meg.
Sóhajok hídja.Tóth Péter házKözművelődési palotaTömörkény István Gimnázium és Művészeti SzakközépiskolaRaichl-palotaBalogh-házKálvin téri Református templomReformátus-palotaTűzoltó laktanyaSzegedi Nemzeti SzínházKass szállóDeutsch-palotaVajda-palotaVajda-palotaVajda-palotaSzegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági SzakgimnáziumaEvangélikus templomGróf-palotaGróf-palotaMóricz-ház
A szépséges Tisza-parton is sétáltunk, megnéztük a nagy árvízzel kapcsolatos emléktáblákat, az emlékművet, a Tiszavirágzás szobrát, és a „Két Szegedi Világutazó” emlékhelyét.
A pálinka fesztivált is meglátogattuk, találkoztunk Pálinkalovagokkal. Borlovagról már hallottam, de Pálinkalovagról most először.
Nem fogjátok elhinni mit fényképeztem Szegeden! Régóta szerettem volna látni, de álmomban sem gondoltam volna hogy pont Szegeden a Tisza parton futok össze vele. Ezt nézzétek! Egy szabadon élő mandarinréce!
Szeretnék még eljutni Szegedre, ebből a városból egy alkalom nem elég. Remélem Nektek is meghoztam a kedveteket egy szegedi látogatáshoz, biztos vagyok benne hogy nem bánjátok meg!
A mai poszt rendhagyó lesz, nem Amerikába utazunk, hanem egy csodálatos Magyar városba. Biztos sokan voltatok már Szegeden, én idén jártam életemben először ebben a városban, és azonnal beleszerettem. Ennyi gyönyörű szecessziós épületet még sehol sem láttam, Szegedre méltán büszkék a lakói! Nem írom le a város történetét, mert túl hosszú lenne, akit érdekel a wikipédián elolvashatja, érdemes. A város történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es nagy árvíz volt. Az épületek többsége összeomlott, a ma látható épületek nagy része az árvíz után épült. Nézzük a látnivalókat! 🙂
A Magyarok Nagyasszonya székesegyház közismert nevén Szegedi Dóm vagy Fogadalmi Templom, Magyarország egyik legnagyobb székesegyháza. Hogy miért fogadalmi templom? Az árvíz utáni évben a város vezetői fogadalmat tettek, hogy a város újjáépítésének emlékére hatalmas templomot építtetnek. Ezt a fogadalmat be is tartották, ezért épült fel a Magyarok Nagyasszonya székesegyház. Méretei monumentálisak, belső területe a földszinten 1950 m2, az erkély 160 m2. 800 ülőhely található benne, de a befogadóképessége 5000 fő. A Dóm mellett látható Dömötör-torony Szeged legidősebb építménye (11. század), az árvíz előtt itt állt Szent Demeter-templom egyetlen megmaradt tornya.
Dömötör-torony
Kiváló akusztikája miatt a fogadalmi templom előtti hatalmas Dóm Tér ad otthont a híres Szegedi Szabadtéri Játékoknak. A téren körben futó árkádok alatt Nemzeti Emlékcsarnok kapott helyet.
A Dóm főkapujával szemközti épületen egy különleges zenélő órát láthatunk. Ez az óra a középkori egyetemek ballagását szimbolizálja. (Szeged híres egyetemi város.) Naponta kétszer a ”Ballag már a vén diák” zenéjére az óralap felett egyetemi vezetők állnak és az óralap előtt ballagó diákok figurái járnak körbe. Az óra minden egészkor a ”Szeged hírös város” nóta dallamát játssza.
A következő gyönyörű épület az Új Zsinagóga. Leírhatatlan látvány, mint a Dóm, ezeket látni kell. <3
Ez Magyarország második és a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, 1340 férőhelyes.
Nézzétek milyen csodálatos!
Szeged belvárosában található az Anna-forrás (artézi kút), amelynek gyógyvize 944 m mélyből fakad és 51 C fokos. A kúttól pár méterre van a szépséges Anna fürdő, ott ebben a termálvízben fürödhetünk. Érdekesség, hogy egy időben ezzel a forrásvízzel fűtötték a közelben lévő MÁV-palotát, ez volt Magyarországon az első épület ahol geotermikus energiát használtak a fűtéshez. Ez a MÁV Igazgatósági épület más szempontból is különleges, eredetileg 2 emeletesre épült, 1943-ban építették hozzá a harmadik emeletet, méghozzá bontás nélkül, a tető megemelésével.
MÁV-palota
A Hősök Kapuja az I. világháborúban elesett, 12 000 szegedi hős katonának állít emléket. Gyönyörű, felkavaró freskók borítják a 3 boltívet. Az eredeti freskókat Aba-Novák Vilmos festette, de 1949-ben az egészet bevakolták és lefestették, mert a kommunista rendszer nem tűrte el ( Horthy Miklós is látható volt rajta). A freskók majdnem teljesen elpusztultak, a restaurátorok 60-70 %-ban újra festették.
A Ferences Templom és Kolostor 500 éves. Ez Magyarország második legrégebbi egyházi épületegyüttese (a Pannonhalmi Apátság után). Sajnos este láttuk, de legközelebb szeretném belülről is megnézni.
Nagyon tetszett Szegeden a sok szobor és nem csak a földön láthatjuk őket. Gyönyörűek a virágos terek, mikor ott jártam éppen virágzott a liliomfa.
Klauzál-térDankó Pista szobra
Folytatás a következő posztban, mert Szegedre nem elég 1 bejegyzés, így is nehéz volt a képeket ennyire lecsökkenteni.
Mai célunk Utah állam északi részén található. Ez a nyugati félteke legnagyobb sós vizű tava, a Nagy Sós-tó, amit Amerika Holt-tengerének is becéznek. Ez a tó az ősi Boneville-tó maradványa az utolsó jégkorszakból, ami 520 km hosszú, 220 km széles és 300 m mély volt. A Nagy Sós-tó kb.10 ezer évvel ezelőtt alakult ki, területének nagysága a vízszint mozgásával változik a víz sekélysége miatt (átlagosan mindössze 4 méter mély). Hossza 120 km, szélessége 45 km, legmélyebb pontja 10 méter. Teljes felülete átlagosan 4400 km2. A tó északi részén 30 %-os a sótartalom (Gunnison-öböl), a déli részén 6-27 % között ingadozik. A számítások szerint kb. 4,3 billió tonna só van a Nagy Sós-tóban. Az északi oldalon a víz rózsaszínű, ez a pigmentált, sót szerető mikrobák eredménye. A tó időnként borzasztó büdös, a záptojáshoz hasonló, ez a mikrobák által kibocsátott hidrogén-szulfid szaga.
Estefelé értük el a tavat, így megálltunk egy parkolóban éjszakára. Csodás a naplemente, hihetetlen színekkel. Ezen a részen is van már só, de az igaz sósivataghoz holnap érünk. Itt láthattunk egy kicsit a rózsaszínű vízből is.
Reggel indulunk tovább, bármerre nézünk, mindenhol a vakító fehér só látszik. A tóban 11 sziget található, köztük az Antilope-sziget, amely 116 km2, itt él Amerika egyik legnagyobb szabadon élő bölény állománya, és a Gunnison-sziget, ahol Amerika egyik legnagyobb pelikán populációja él. A déli szigetek alacsony vízszintnél félszigetekké válnak.
A Nagy Sós-tó nagyon fontos élőhely milliónyi ott élő, és a vándorló madarak számára is, hogy jól lakjanak mielőtt folyatják útjukat a Csendes-óceáni útvonalon. Csak 2 gerinctelen állat él a tóban, a sós garnélarák és a sós légy, de ezek olyan elképesztő mennyiségben, ami bőséges táplálékot nyújt a madaraknak. Egyetlen garnélarák fajta él a tóban, az Artemia Franciscana, ami mindössze 1,3 cm hosszú és akár 33 %-os sótartalmú vízben is képes élni.
Odaértünk az igazi sós részhez. Egész hosszan be lehet menni a són lépkedve, vagy akár autóval is. Mi inkább sétáltunk és közben drónoztunk is kicsit.
A Nagy Sós-tó évente 1,3 milliárd dollárt hoz Utah kasszájába. A tóból 5 vállalkozás termeli ki a különféle ásványi anyagokat és a sót, de ez nem élelmiszer minőségű só. Út szórásra, vízlágyítókhoz és az állattenyésztésben használják fel. Ezenkívül minden ősszel hatalmas garnélarák betakarítás történik, ezeket Ázsiában és Dél-Amerikában az étkezés céljára nevelt halak és garnélák etetésére használják fel. Ráadásul a tó környéke népszerű rekreációs terület, lehet túrázni, úszni és vitorlázni is.
Sajnos a Nagy Sós-tó területe vészesen csökken. Kevesebb a csapadék, ezért a tavat tápláló folyókból kevesebb víz jut a tóba, ráadásul az emberi vízfelhasználásra a tó kb. 40%-át elterelik. (mezőgazdasági, ipari tevékenység)
