Rengeteg csodás és híres épületet láthatunk Szegeden, már értem miért hívják palotás városnak. 🙂 Sajnos nem láttam mindet , de itt egy jó adag belőlük . A gyönyörű Reök-palota, aminek az aljában üzemelő cukrászdában finom süteményeket ettünk, a Szent István téri víztorony, a Városháza, a Kálvin Téri Református Egyház, a Tűzoltó laktanya, a Szegedi Nemzeti Színház, a Gróf Palota és még hosszasan sorolhatnám, de „beszéljenek” inkább a képek.
Szegeden is van Sóhajok hídja, bár nem a bíróság épületét köti össze a börtönnel mint Velencében. Története a következő: 1883-ban Ferenc József az árvíz után újjáépülő Szegedre látogatott. Természetesen az új városházán fogadták, de a szomszédos Bérpalotában szállásolták el. Hogy a király ne csak úgy átsétáljon az utcán, ezért építettek a két épület közé egy gyönyörű hidat. Ez a szegedi Sóhajok hídja, ami egyetlen ember és egyetlen nap miatt épült meg.
Sóhajok hídja.Tóth Péter házKözművelődési palotaTömörkény István Gimnázium és Művészeti SzakközépiskolaRaichl-palotaBalogh-házKálvin téri Református templomReformátus-palotaTűzoltó laktanyaSzegedi Nemzeti SzínházKass szállóDeutsch-palotaVajda-palotaVajda-palotaVajda-palotaSzegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági SzakgimnáziumaEvangélikus templomGróf-palotaGróf-palotaMóricz-ház
A szépséges Tisza-parton is sétáltunk, megnéztük a nagy árvízzel kapcsolatos emléktáblákat, az emlékművet, a Tiszavirágzás szobrát, és a „Két Szegedi Világutazó” emlékhelyét.
A pálinka fesztivált is meglátogattuk, találkoztunk Pálinkalovagokkal. Borlovagról már hallottam, de Pálinkalovagról most először.
Nem fogjátok elhinni mit fényképeztem Szegeden! Régóta szerettem volna látni, de álmomban sem gondoltam volna hogy pont Szegeden a Tisza parton futok össze vele. Ezt nézzétek! Egy szabadon élő mandarinréce!
Szeretnék még eljutni Szegedre, ebből a városból egy alkalom nem elég. Remélem Nektek is meghoztam a kedveteket egy szegedi látogatáshoz, biztos vagyok benne hogy nem bánjátok meg!
Ez a poszt egy barátnőm kérésére készült, azt kérte írjak erről is, ne higgye senki, hogy nekünk minden csak szép és jó. Kicsit csodálkoztam, mert végül is ez egy utazós oldal, aztán mégis úgy döntöttem, eleget teszek a kérésének. Azt hittem már túl vagyok rajta, könnyű lesz írni róla. Nem az. Valószínűleg soha nem fogom elfelejteni, és annak ellenére hogy imádok itt élni, ezentúl rettegni fogok minden tavasszal.
Április 21.-én kezdődött.. Eszünkbe sem jutott félni, hisz minden évben megárad a folyó a tavaszi olvadásnál. A folyótól kb. 4 méterre áll a házunk egy kis dombon. A telkünk jó hosszú, legalább 100 méterre van a háztól az utca.
Ilyen közel van a vízpart a házhoz.Innen indul a mi telkünk.
A mi házunk áll itt a legmagasabban, még sosem jött fel idáig a víz. Az alsó szinten igen, de csak talajvíz, 1-2 centi, azt elintézte a beépített pumpa. Ott csak 1 fürdőszoba, mosókonyha és a gyertyás műhelyem van, a többi rész még nincs befejezve, egyenlőre tároló. Ott van elhelyezve a kazán, a bojler, a víztisztító és a biztosíték tábla is.
Sok hó esett a télen. A hirtelen jött + fokban gyorsan olvadásnak indult. A víz megindult felfelé. A folyón több gát is található, az egyik pár kilométerrel lejjebb, elmentünk megnézni, majdnem teljesen zárva volt. Megnyugodtam, ha kinyitják semmi baj nem történhet, szépen lefolyik a víz.
Nem nyitották ki. A vízszint nagyon gyorsan emelkedett. Az alsó szinten megemeltünk mindent, bár a legtöbb doboz polcokon van. A lejáróhoz mobil gátat tettünk, ami rengeteg vizet képes magába szívni.
A víz csak jött egyre feljebb. Már elkezdett átfolyni az alacsonyabban fekvő szomszédos telkekről is. Attila úton volt, így a fiammal pakoltunk. Tele raktunk mindent dobozzal és bútorral a felső szinten és bíztunk benne hogy megindul lefelé az ár.
Ez előző képen látható lépcsőn áll a fiam, pár óra alatt ennyit jött fel a víz.Mindenhol víz, sár és cuccok.
Sajnos nem így történt. A víz körülzárta a házat, a két plusz pumpánkat is beindítottunk. Ki kellett kapcsolnunk a kazánt és a boylert, mert elérte a víz.
Mindent vitt és borogatott a víz.Mosógép és szárító kuka.Boylernak és a kazánnak is vége..
Kiköltöztünk a nappaliba, ott tudtunk fűteni a kis villany kályhánkkal. A mobil gát nem bírt már több vizet felszívni, ezért vászon zsák híján az összes párnahuzatunkat megtöltöttük homokkal, és rápakoltuk. Kikötöttünk mindent amit tudtunk.
Lelépett volna ha nem kötjük ki.
Nem bírták a pumpák, már mi sem nagyon. Éjszaka felváltva fent voltunk, figyelni a pumpákat.
Átfolyt a víz a homokzsákok felett, attól féltünk hogy beszakítja az ajtót. A fiam deszkákat csavarozott keresztbe, megerősíteni. Az alsó szinten minden úszott, már a falakból is mindenhol víz folyt. Egész éjjel fent voltunk, rettegtem hogy az ajtó és a falak nem bírják ki a hatalmas nyomást és összedől a ház. Reggel a fiam telefonált a munkatársának hogy béreljen ki és hozzon el nekünk egy nagy ipari pumpát. Nagyon rendes volt, azonnal otthagyta a melót, kibérelte és hozta.
Mike meghozta a pumpát.
A pumpa nagyon jó volt, csak az volt a baj, hogy nem volt hova kinyomni a vizet, mert mindenhol víz volt. Jöttek a tűzoltók menteni az embereket és ellenőrizni a gáztartályokat. Sok helyen leszakította és elvitte a víz a nagy 100 és 200 literes tartályokat. A miénket kikötözte a fiam hogy ne tudja elvinni az ár. Mondtam a mentőknek hogy mi jól vagyunk és nem akarjuk itthagyni a házat amíg nem muszáj.
Ők a tűzoltók akik jöttek menteni.
Már csak csónakkal tudtunk kimenni, az utca is végig víz alatt volt. Fogytán volt a vizünk, a kocsikkal nem tudtunk kimenni. Mindenhez palackozott vizet használtunk, mert attól féltem hogy az árvíz esetleg megfertőzte a kút vizét ahonnan a vizünk jön.. Még fürdéshez is palackozott vizet melegítettem a tüzhelyen, most örültem igazán hogy az villany, így tudtam használni.
Végre hazaért Attila. Behurcolkodtak a csónakkal. Hozott vizet is, és még két pumpát, azokat is beindítottuk, kinyomta a vizet hogy újra befolyhasson. 🙁 Derék fölé ért a víz az udvarunkon, a fiúk horgász ruhában közlekedtek. Még ez sem volt elég, ráadásul hol az eső, hol a hó esett.
Kajakozás az utcán és az udvarban.
Hogy a fiúkat jobb kedvre derítsem, a kenyér mellett csokis kalácsot és pillecukrot is készítettem Nekik.
Attila drónnal készített képeket, jól látszik hogy mindenhol víz van. A fiam kajakkal ment végig az utcán, onnan fényképezett.
Kupaktanács a bejáratunknál.
17 kemény nap után vonult le az ár, a 30 éve itt élők sem láttak még itt ilyen nagy vizet. Ez idén országos probléma volt, mindenhol hatalmas károkat hagyott maga után.
Túl vagyunk rajta. Anyagilag, nagyjából. Mindent megjavítottunk, kicseréltünk ami fontos.
Azt még nem tudom, hogy lelkileg túljutunk-e rajta valaha.
