Ma a Kairói Múzeumba látogatunk el, aminek hivatalos neve: Egyiptomi Régiségek Múzeuma. A buszunk hajnali 1 óra 40 perckor indult a hotel elől, az út java részét átaludtuk, csak az ellenőrző pontoknál ébredtünk fel néha. Az út 500 km a sivatagon keresztül.
Reggelre Kairóba értünk. Nagyon vártam ezt a napot, mert szeretem a múzeumokat és Egyiptom történelme igazán lebilincselő.
A múzeumot 1897-ben alapították és 1902-ben nyilt meg. Kívülről is nagyon impozáns épület, gyönyörűen rendben tartva. Az épületet Marcel Dourgnon francia építész tervei alapján az olasz Garozzo-Zaffrani vállalat építette. Az épület melletti kertben is láthatunk szobrokat, amelyek a világ híres egyiptológusainak állítanak emléket. A belépő 60 egyiptomi font (~ 1230 Ft)
A múzeumban keveset fényképeztünk, mert bár külön jegyet lehetett vásárolni (100 EGP, ~ 2050 Ft), de vaku nélkül, üvegen keresztül a tömegben nem érdemes kísérletezni. Így inkább vásároltunk egy DVD-t, amin különböző egyiptomi helyszíneken készült fényképek vannak, ezeket használom a bejegyzésben, feliratok is láthatóak rajtuk.
A múzeum 120 000 db kiállított régiséggel rendelkezik, ez a régió legnagyobb múzeuma. Az ókori egyiptomi történelem és a fáraók világának legnagyobb gyűjteményét láthatjuk itt.
Ezen kívül több százezer lelet az alagsori raktárakban pihen és várja hogy elkészüljön az új gizai Nagy Egyiptomi Múzeum, ahol minden lelet helyet kap majd. A tervek szerint az új múzeumnak 2019-re kellett volna elkészülnie, de nem sikerült befejezni. A mostani előrejelzések szerint 2020 utolsó negyedévében kerül átadásra.
A múzeum két szintes, a földszinten az ókorban használt papirusz és érmék maradványainak gyűjteményét láthatjuk, az Új Királyságból ( Kr. E. 1550 – 1069 között) származó tárgyak között.
Az emeleten az Egyiptom két utolsó dinasztiájából származó tárgyak találhatóak, amik különböző fáraó sírokból és a Királyok Völgyéből származnak.
A leghíresebb leletek Tutanhamon (Tut Ankh Amun) érintetlen sírjából származnak, melyeket külön teremben láthatunk.
A sírt Howard Carter fedezte fel 1922-ben és 1923-ban nyitották meg. Újabb 2 év elteltével tudták csak kinyitni Tutanhamon szarkofágját. A harmadik koporsóban feküdt a fáraó múmiája az arany maszkkal.
Tutanhamon világhírű halotti maszkja a fiatal fáraót ábrázolja. A maszk 54 cm magas, 39 cm széles és 49 cm mély. Két réteg magas karátszámú (18 és 22 ) aranyból készült, súlya 10,23 kg. A homlokon található kobra és keselyű Alsó és Felső Egyiptomot, a vállon található sólyomfej az isteni hatalmat szimbolizálja. Színes üvegekkel, féldrágakövekkel és drágakövekkel díszítették, szeme kvarcból és obszidiánból készült, lapis lazulival körvonalazva, így visszaadja az akkor használatos szemfestést.
Amikor a maszkot megtalálták (1925), a kék lapis lazulival kirakott arany szakáll le volt válva az áll részről, de egy fából készült tipli segítségével sikerült visszailleszteni 1944-ben.
2014 augusztusában egy tisztítás során a szakáll leesett és a múzeumi dolgozók gyorsan száradó epoxival ragasztották a helyére, hogy ne derüljön ki. A sérülést 2015-ben fedezték fel és egy egyiptomi-német csapat az ókori egyiptomban is használt méhviasszal hozta helyre a kárt.
2016-ban bírósági eljárást indítottak a múzeum volt dolgozói ellen, ami a mai napig nem zárult le.
A következő bejegyzésben folytatjuk Egyiptom felfedezését. 🙂
