Alaszka körút 53.nap

Következő megállónk Butte. Népessége 34 600 fő. A város a fennállását a környékbeli arany felfedezésének köszönheti. Több mint 2 billió dollárnyi aranyat, ezüstöt, rezet és cinket termeltek itt ki, a város alatt egy hatalmas labirintust létrehozva ezzel.

A város szélén a hegy tetején egy hatalmas szobor látható, az Our Lady of the Rockies.
A szobrot egy Butte-i lakos, Bob O’Bill építette. Felesége rákos lett és a férfi imájában ígéretet tett Szűz Máriának, ha a felesége felépül a betegségből, 5 méter magas Mária szobrot épít. A felesége meggyógyult, és Ő pár barátjával nekikezdett a megvalósításnak, végül a helyi közösség összefogásával elkészült a 27 méter magas szobor. A szobor alapja 400 tonna beton. Négy részből lett összeállítva a hegyen, a darabokat a hadsereg repülőgépével szállították a helyszínre.

Folytatjuk az utat a Yellowstone Nemzeti Park felé, átlépünk Wyoming államba. Útközben sok szarvast látunk. A park bejárata előtt a városban sétálnak a szarvasok, bemennek a kertekbe, udvarokba is.

Elérjük a kaput ahol fizetni kell (35$, ~7000 ft), a hölgy megkérdezi hogy biztos hogy nem várunk reggelig? Nem értjük miért kérdezi. Kiderül hogy a jegy 7 napra szól, és hiába hogy este van, ez már az első napnak számít. Nem bánjuk, mert úgysem maradunk egy hétig. Ami a parknál nem tetszett, hiába van rengeteg parkoló, sehol nem lehet a parkban aludni, csak a kempingekben, és mivel ősz van, már csak 3 van nyitva, egyikben sincs szabad hely. Végül úgy oldottuk meg, hogy minden este kijöttünk a park területéről és reggel mentünk vissza. Igy a park összes bejáratán ki-be mentünk. 😀

Alaszka körút 52.nap

Indulunk a Glacier Nemzeti Parkba, a Saint Mary tóhoz. Azért ide, mert híres a színes kavicsos partjáról. Bemegyünk a Látogató Központba térképért és infóért. Kiderül hogy nem tudunk a tóhoz eljutni, mert éjjel akkora hó esett a parkban, hogy lezárták az utat. Látja a hölgy hogy elszomorodunk és azt ajánlja, nézzük meg a McDonald tavat, annak a partja 2 részen színes kavicsos. Bár nem olyan szép mint a Saint Mary, de megéri elmenni odáig. Kapunk egy térképet is Tőle, amin bejelöli hogy melyik részre gondol. Megfogadjuk a tanácsát, irány a park bejárata. A kapus kérdezi hová megyünk a parkban, elmondjuk Neki hogy jártunk, sajnálkozik és kárpótlásul nem veszi el a pénzt a belépőnkre.
A tó gyönyörű, minden részén más színű, órákig sétálunk a partján.

Megéheztünk, a közelben van egy település, a neve Hungry Horse ( éhes ló). Oda tartunk megkóstolni a bölényburgert és specialitásukat a huckleberry pitét (amerikai áfonya). Az eladólány büszkén mondja hogy náluk a pitében csak igazi huckleberry van, kevés helyen kapni ilyet. Sajnos a legtöbb helyen átverik az embereket, és blueberry-t (kék áfonya) tesznek a pitébe. A huckleberry ritkább, ezért drágább is, de sokkal finomabb mint a blueberry.

Polsonban megnézzük a Miracle of America múzeumot.

Ravalli előtt feketemedvét látunk, sajnos már sötétedik és éjszakai üzemmódban nem jók a képek.

Alaszka körút 51.nap

Reggel a határ felé vesszük az irányt, a célpont Kootenai Falls, ami Montana államban található.
Eastport-nál lépünk át Idaho-ba. A határon gyorsan átjutunk, csak az útlevelet és a vízumot (ESTA) nézik meg. Farmok mellett haladunk el, sok helyen árulnak különböző tököket. Az egyik farmon lámákat tenyésztenek, nézzétek milyen csókos szájú, mintha rúzsozva lenne. 😀

Elmegyünk a Moyie River Canyon mellett, itt nem állunk meg.

Átlépünk Montana-ba, jó hogy az államok között nincs határellenőrzés.
Elérjük Kootenai Falls-t. Jó magas fenyők nőnek errefelé és harkályban sincs hiány.

Kootenai Falls egy csodálatos lépcsős vízesés, zuhatagokkal és a Kootenai-folyó feletti függőhíddal. Ösvény vezet a folyó partján, kb. 1 km hosszan, csodálatos rálátással a kanyonra. Attila átmegy a hídon, engem már meg sem próbál rávenni hogy átmenjek, tudja hogy hiába győzködne, mert a tériszonyomat nem bírom legyőzni.

Megnézzük Kootenai River Country-t, és végül ott is maradunk éjszakára.