Még egyszer körbefutottunk Inuvik-ban és elindultunk vissza Whitehorse-ba.
Ránk esteledett, de mivel ez volt az első tiszta éjszakai égbolt, úgy döntöttünk hogy fent maradunk, hátha szerencsénk lesz. Éjfél körül megjelent az égen a csoda. Először csak halvány derengés, de egyre erősödött. Láttunk már északi fényt halványzöldet, de ez itt színes volt. Végül átváltott zöldbe, ilyen élénkzöld északi fényt még sosem láttunk! Éjjel 1 órakor -36 fokban álltunk a kocsi mellett az éjszakai tundrán és nem tudtunk betelni a látvánnyal. Mint a tűzben a lángnyelvek, úgy táncolt a fény, egy életre szóló élmény!
Sajnos az északi fényt nagyon nehéz fotózni profi felszerelés nélkül és nálunk még egy állvány sem volt. 😞
Azért azt hiszem, valamit így is visszaad a csodából amiben részünk volt. ❤
Visszaértünk Whitehorse-ba, a kamion is elkészült. Visszavittük a kölcsönzőbe a kocsit, nem akartak hinni a szemüknek, több mint 4000 km-t mentünk vele a pár nap alatt, így + 2000 km-t fizetnünk kellett a bérlési díjon felül.
A kölcsönzőből elvittek a szerelőhöz és útnak indulhattunk hazafelé.
Hab a tortán hogy a Freightliner kárpótlásul kifizette a számla ellenében a szállásainkat, a teljes autóbérlést és 300 dollárt étkezésre a főnök nyomására, mivel tőlük volt a kamion és az ő alkatrészükre kellett várni. Így ezt a kalandot nagyon olcsón megúsztuk.
Ez tényleg csodàlatos volt
Köszönöm Ágica! Puszi