Szépséges tájon folytatjuk az utunkat a prérikutyák ellenőrzése alatt. 😊
Az Atigun Pass-hoz érünk, amely áthalad a kontinentális törésvonalon. Az innen délre fekvő folyók a Csendes-óceánba, az északra levők a Jeges-tengerbe folynak. Ez Alaszka legmagasabb pontja, 1457 m, itt még júniusban- júliusban is könnyen hóviharba kerülhetünk. A téli időszakban gyakori a lavina.
Visszaúton újra megnézzük Wiseman-t, találunk egy régi temetőt és egy emlékházat amit idefelé nem láttunk.
Grayling Lake-nél az emberek gyűjtögettek valamit. Lementünk megnézni mi az, és kiderült hogy Low Bush Cranberry (alacsony vörös áfonya). Vödrökbe gyűjtötték, lekvárt főznek és szárítanak is belőle.
Megyünk tovább az Északi Sarkkörig.
A sarkköri kempingben éjszakáztunk, és végre láttunk északi fényt.
Új reggel virradt, indulunk tovább. A sarkvidéki tundra csodás, igazi színek kavalkádja.
Préri kutyával is találkozunk, aranyos kis állat.
A távolban észreveszünk három embert, ott ahová még út sem vezet, rájuk közelítek, lefényképezem őket. Nem tudjuk megállapítani hogy mit csinálnak, mögöttük egy fehér kereszt van, és feltűnik hogy az arcuk el van takarva.
Gyönyörű színes hegy húzódik az út mentén, sosem láttunk még ilyet. Kár hogy borús az idő, így a kép a színeket nem adja vissza.
Rengeteg madarat, állatot látunk: darut , Northern Harriert ( sólyom féle ), baglyot, nagy csapat ludat, rénszarvast és egy olyan állatot, amiről azt sem tudtuk hogy létezik, a Muskoxent ( Pézsmatulok ). Érdekes állat, méretben a birka és a szarvasmarha között van, a seggét riszálva jár, a hosszú szőre csak úgy libeg körülötte. 😀
A fényképező egész nap a kezemben van, nem lehet betelni a látvánnyal.
Este 6 óra, a távolban feltűnik Deadhorse, megérkeztünk. Bejelentkezünk a túrára, a busz holnap reggel 8-kor indul, azt mondják ha fürdeni akarunk a tengerben vigyünk törölközőt és váltóruhát. Nem hiszem hogy lesz olyan őrült aki bevállalja a jeges fürdőt a metszően hideg szélben. Körülnézünk Deadhorse-on, érdekes hely. A város teljes egészében mesterséges kavics padra épült, javarészt előre gyártott, vascölöpökön álló házakból. Állandó lakosainak száma 25 és 50 között változik, de az olajtársaság dolgozóival együtt a 3000-et is eléri.
Reggel a szokásos kávé után indulunk tovább. A nap gyönyörűen süt, hihetetlen végtelenség érzésünk van, amíg a szemünk ellát, mindenhol csak a gyönyörű táj.
Elérjuk az Arctic Circle-t ( Északi Sarkkör ), megállunk megörökíteni. 🙂
Már jártunk az Északi Sarkkörön túl Kanadában, mégis csodás érzés a tábla előtt állni.
Globbers Knob-nál félreállunk, megcsodáljuk a Brook Range csodás hegyeit északra. Ez a hegyvidék 1130 kilóméter hosszú, legmagasabb pontja a Mount Chamberlin 2749 méter.
Coldfoot-nál megállunk az Arctic Interagency Visitor centernél. Ez a látogató központ május végétől szeptember elejéig van nyitva. Rengeteg kiállított tárgyat látunk, s az északi sarkkör állat és növényvilágába is betekintést kapunk.
A központban befizetünk Prudhoe Bay túrára ( $75/fő ), mert Deadhorse-tól Prudhoe Bay-ig csak az olajtársaság privát útja vezet, így csak velük tudunk oda eljutni.
Következő megállónk Wiseman, keskeny kis erdei úton közelíthető meg. Régi bányász település az aranybányászok alapították, de az arany fogytával a települést sokan elhagyták. A megmaradt épületek magántulajdonban vannak, ezt tiszteletben tartva csak az útról készítünk képeket. Meglátogatjuk a pici magánkézben lévő múzeumot, elbeszélgetünk a tulajdonossal, tőle tudjuk meg hogy 17 állandó lakosa van ma Wiseman-nak.
A táj továbbra is gyönyörű, rengeteg képet készítünk.
Utunkat a híres Dalton autópályán folytatjuk amely az Elliott-i autópályáról indul Fairbanks északi részén, és Deadhorse-on végződik, Prudhoe Bay olajmezői és a sarkvidék közelében. A világ legveszélyesebb útjai között tartják számon, utunk során több ilyen besorolásún is végig megyünk.
Télen gyakori hogy a jegesmedvék az út mentén vándorolnak élelem után kutatva. Ilyenkor az utat lezárják nehogy a medve az emberre támadjon éhségében, vagy védekezésképpen.
Az út a kőolajvezetékkel párhuzamosan fut végig. Sok meredek lejtő található rajta és nappal is kötelező a fényszóró használata. Ez az USA egyik legelszigeteltebb útja, mindössze 3 település található a teljes hosszán, Coldfoot, Wiseman és Deadhorse, de benzinkút csak Coldfoot-on és Deadhorse-on van, így üzemanyagot bőven hozunk magunkkal. Orvos nincs Fairbanks és Deadhorse között, ezért túlélő felszerelésről is gondoskodtunk. Az autópálya név erős túlzás, hiszen a 797 km-es útból kb 150 km burkolt, az is több szakaszban, a többi kavicsos földút.
Az út elején Erickson Creek-nél ma is láhatóak égett fák maradványai. A 2003 június 17.-én villamcsapás okozta tűzben 47 446 hektár lángolt, amit csak a júliusi esők oltottak el.
Az USA legalacsonyabb rekord hőmérsékletét is a Dalton Hwy-n, Prospect Creek-nél mérték, 1971-ben, -62,1°C fokot.
A 86-os mérföldnél található a Finger Mountain Wayside, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk a sokszínű tundrára. Sajnos az eső nemrég állt el, borús az ég, ez látszik a fényképek minőségén is. 800 méter hosszú gyalogösvényen sétálhatunk végig, gyönyörű, de állandó erős szél fúj ezen a magasan fekvő gerincen.
Szegény autónk tiszta sár , de nagyon jól bírja a megpróbáltatásokat. Úgy döntünk hogy itt maradunk éjszakára.
