Vancouver 1. rész – Az oda vezető út.

Egy szeptemberi utunkról szeretnék beszámolni Nektek. A vírus miatt idén nem utazhattam Attilával, keveset voltunk együtt, ezért nagyon örültem mikor szeptemberben meglepett azzal, hogy készüljek, bejön értem útközben. British Columbiába, Vancouverbe vitt egy fuvart. British Columbiát nagyon szeretem, már sokszor jártunk ott, mégis mindíg fedezünk fel új dolgokat.

Az odáig vezető út hosszú, át kell mennünk Ontario, Manitoba, Saskatchewan, és Alberta tartományokon. (4200 km)

Ontarioban nem bírtam abbahagyni a fényképezést a csodás őszi színek miatt. 🙂

Thunder Bay közelében egy táblát találunk a TransCanada autópálya szélén, ami jelzi hogy itt van a vízválasztó vonal. Ez azt jelenti, hogy innen észak felé az összes víz a Hudson-öbölbe folyik, míg déli irányban az Atlanti-óceán felé vezető úton az összes víz a Nagy-tavak vízelvezető rendszerébe jut.

Manitoba tartományon nagyon gyorsan átértünk, mert a TransCanada autópálya alul szeli keresztül , ahol mindössze 500 km széles.

Következő tartomány Saskatchewan. Itt főként farmokat látni az út mellett.

Egy moziposzter bolt reklámja.

Amiért Saskatchewan nevét ismerik világszerte, az a kálium bányászat és feldolgozás. A káliumot az 1940-es években fedezték fel, olajfúrás során, de az aktív feltárás csak 1951-ben kezdődött. 1964-ben a Kalium Chemicals Ltd itt nyitotta meg Regina város közelében a világ első kálium-oldat bányáját. Ma Kanada káliumának 95%-át exportálják, a világ több mint 50 országába.

Pár kilométerrel arrébb egy másik vállalat található, a Saskatchewan Mining and Minerals. Ez a cég piacvezető Észak-Amerikában a kiváló minőségű természetes nátrium-szulfát gyártásában.

Következik Alberta, amit főleg a Banff Nemzeti Park miatt szeretek. Ilyen kék és zöld színű vizeket nem sok helyen látni.
Innen már hegyek között visz az út, a csodás Sziklás-hegységen keresztül.

A Banff-ról már több posztban is írtam, így most nem arról fogok, hanem az itt található különleges spirál alagútról. Naponta 25-30 vonat halad át itt, bár nem rendszeres mentrend szerint. 1867. július 1-én megalakult az egységes Kanada Domínium 4 tartománnyal. British Columbia 1871-ban csatlakozott azzal a feltétellel, hogy vasutat építenek nekik, ami összeköti a tartományt Kanada többi részével. Ez nagyon nehéz vállalkozás volt, hiszen egy komoly akadály állt az útban, a Sziklás-hegység. Több útvonalat is megvizsgáltak és hosszas mérlegelés után zord terepe ellenére a Kicking Horse Pass-t választották. Ez egy 1627 méter magasan lévő hegyszoros. A meredek hegyek nagy kihívást jelentettek, a vasút építői nem tudtak megfelelő dőlésszögű utat faragni a sínek számára a „nagy hegy” nevű részen.
A problémát az okozta, hogy 16 km-en belül 330 métert kellett emelkednie a vasútnak, ezért nagyon meredek volt a pálya. 1884-ben az első vonat útja amely megkísérelt lejutni a meredek lejtőn, tragédiába torkollott. A vonat kisiklott és meghalt 3 ember. A biztonság javítására három sarkantyú vonalat hoztak létre az elszabadult vonatok elterelésére. A „nagy hegyről” nem csak leereszkedni volt nehéz, a feljutás is problémás volt. Egy 15 kocsis vonathoz 4 extra tolómozdonyra volt szükség a szerelvény dombra feljutásához, ami több munkást igényelt és késésekhez vezetett.
A megoldás a vasút egyik mérnökének, J. E. Schwitzer-nek jutott eszébe. Svájcban használt rendszer alapján elkészítette a spirálalagutas terveket és modellt, így 25 év használat után, 1909-ben elkészült a két bizonságosabb spirálalagút. 20 hónap, 1000 ember és 700 tonna dinamit kellett a spirálalagutak befejezéséhez, ahonnan 686 000 köbméter kőzetet kellett elhordani. Az alsó alagút Ogden-nél a hegy belsejében egy 891 méter hosszú balra spirál után 15 méterrel magasabban ér ki a hegyből. Később a Chatedral-hegy belsejében lévő 991 méter hosszú jobbra spirál után 17 méterrel magasabban emelkedik ki és halad tovább a Kicking Horse Pass tetejéig. Bár ez hatalmas előrelépést jelent biztonsági szempontból, a letöredezett szikladarabok potyogása, a lavinák és az iszapcsuszamlások még ma is kihívást jelentenek ezen a zord vidéken, ahol a természet uralkodik.