-7 fok van reggel, nincs melegünk, még jó hogy van fűtésünk. 🙂
A Blackstone Nemzeti Park területén járunk. Átmegyünk a Mackenzie River felett ívelő hídon, aminek a neve: Deh Cho Bridge. Ez a híd 1100 méter hosszú, 4 évig építették. 2012-ben nyitották meg a forgalom előtt, addig nyáron komppal, télen a folyó jegén lehetett csak átjutni a túloldalra. Az építése 202 millió dollárba került.
A túloldalon vár ránk Fort Providence. Lakosai száma 770, ebből 620 őslakos. Megismerkedhetünk a kultúrájukkal, akár részt is vehetünk a közösségi eseményeiken, a márciusi Dehcho Bison Jamboree, a tehetségműsorok, táncversenyek, motoros versenyek, mind nagyszerű lehetőség erre. Június 21.-én az év leghoszabb napján rendezik a National Aboriginal Day ünnepséget, ez a Nemzeti Őslakos Nap. A fesztiválon láthatunk kenu versenyt, kézügyességi játékokat, indián táncokat indián dob hangjára és megkóstolhatjuk az ételeiket is. A helyi üzletekben vásárolhatunk egyedi kézzel készült szőrme ruhákat és kiegészítőket és egyéb kézműves termékeket. A környező erdőkben sok vadon élő állattal találkozhatunk, Észak-Amerika legnagyobb állata az erdei bölény is nagy számban él itt.
Yellowknife előtt 80 km-el egy érdekes helyre bukkanunk, a neve Tłįchǫ N’de. A lápos talajból nagy sziklák emelkednek ki, azokon találhatóak a házak. Athabaskan őslakosok lakhelye ez a vidék. Nem lehet könnyű itt az élet. Dolgozni, vásárolni Yellowknife-be tudnak, a gyerekeket az iskolabusz szállítja oda iskolába. Ez napi 160 km utazást jelent.
Estére Yellowknife-ba érünk, megállunk a város szélén éjszakára.