Ma egy olyan helyszínre invitállak Benneteket, amit sajnos élőben már nincs lehetőség megnézni.
Bedrock City az arizonai Williams-ban volt található, a Grand Canyon szomszédságában. Az 1960-as évekbeli Flinstone rajzfilm-sorozaton alapult.
Az 1972-ben épített parkba a belépő mindössze 5$ (~1200 Ft) volt. Bolt, rendőrség, szépségszalon, posta, börtön, iskola, orvosi rendelő, benzinkút, a meséből ismert kőkörszaki járművek, állatok és persze a Flinston család tagjai voltak itt láthatóak, sajnos már nagyon rossz állapotban.
Azért még így is nagy élmény volt a Flinston család tagjai között járni és kipróbálni Frédi autóját, motorját és dínó-csúzdáját. Ez a hely visszarepített gyermekkorom kedvenc rajzfilmjébe.
Közel 50 év után, 2019 január 3.-án Bedrock City végleg bezárt . Tulajdonosa eladta és az új tulajdonosnak más tervei vannak a területtel, helyére Raptor Ranch-ot tervez, ahol ragadozó madarak lesznek láthatóak, sólymok, sasok, héják. Előadásokat is tartanak majd és élő bemutatókon azt is láthatjuk, hogyan vadásznak.
Az Antilop-kanyon nagyon híres és népszerű a fotósok körében. Két külön részből áll, az alsó és a felső kanyonból. A Navajó neve: Tsé bighálínílí dóó Hazdistazí (a hely ahol a víz a sziklákon folyik). Az arizonai Page közelében található és egész évben látogatható Navajo vezetővel. Mi a felső kanyont néztük meg, aminek különlegessége, hogy a bejárat és a teljes hossza is a földdel egy szintben fekszik, így azok is látogathatják akik nem tudnak emelkedőre, létrára mászni, vagy tériszonyuk van.
A felső Antilop-kanyon alig 100 méter hosszú, mégis turisták százezrei keresik fel évente, egyszerre akár 100 ember is lehet benne.
Az alsó Antilop-kanyon jóval hoszabb, de sokkal nehezebb terep sok lépcsővel, ezért nem olyan nagy a látogatottsága. Ráadásul ez egyirányú túra, így itt nem találkozunk visszafelé jövő csoporttal sem.
A Navajo emberek számára az Antilop-kanyon olyan mint egy templom vagy katedrális. Az 1800-as évek végén a Navajo törzs itt talált menedéket az amerikai hadsereg elől és úgy tartják, hogy a törzs szellemei ma is őrzik a területet. A bejárat előtt megállnak, megtisztítják gondolataikat, hogy harmóniába kerüljenek a természettel és a legnagyobb tisztelettel lépnek be. 4 évente megáldják a kanyont és megköszönik a természet elemeinek hogy megalkották és továbbra is alakítják.
A kanyon csodálatos formák és színek kombinációja. Jó fényképet mégis nehéz készíteni, mert rengeteg a turista és a fény sem sok. Mégis hatalmas élmény itt végig menni és látni ezt a csodát.
Reménykedem benne, hogy eljutunk még és lesz lehetőségünk megnézni az alsó kanyont is.
Újabb különleges helyre kalauzollak el Benneteket, Arizonába, a Navajo indiánok földjére. A híres Antilop-kanyon a célunk, ami zárt törzsi területen van ( Navajo Park) és csak az Ő kíséretükkel látogatható. A kanyonokat az elmúlt évszázadok során a homokkövön átfolyó víz alakította ki, ezek a hasadékok vezetik el az esőzések miatti áradások vizét a Powell-tóba. Az esős évszakban a gyorsáradások a hasadékokat veszélyessé teszik. Elég ha 50-60km távolságra eső esik és a kanyonokon hirtelen, minden előjel nélkül vadul rohanó víz ömlik végig. Az Alsó Antilop-kanyonban egy ilyen gyorsáradás 11 turistát ölt meg 1997-ben, pedig a helyszínen aznap alig esett eső. 2006-ban egy áradás során 36 órán keresztül özönlött itt keresztül a víz, utána a kanyont 5 hónapra biztonsági okokból lezárták.
A parkban több kanyon is található, különböző csomagok közül választhatunk. Van 1,2,3,4 kanyonos és fényképész túra is, az áraik elég borsosak. Végül mi egy olyan kettes túrát választottuk, amiben a Rattlesnake és a Felső Antilop-kanyon szerepelt, 135$/fő (~30.000 ft/fő). Mivel rengeteg gyönyörű képet készítettünk mindkét helyen, így külön bejegyzésben írok róluk.
A túrát előre lefoglaltuk és kifizettük interneten. A reggeli első időpontot választottuk, mert akkor a legváltozóbbak a színek a kanyonban. Egy 6 személyes terepjáróval vittek el bennünket a jelentkezési ponttól a Rattlesnake-kanyon bejáratáig, ahol már várt a vezetőnk. A kanyon neve magyarul Csörgőkígyó kanyon, és a kanyargó útvonaláról kapta a nevét.
A kanyonba lépve csodálatos látvány tárult a szemünk elé, hihetetlen formák és színek! A falak színárnyalata percről-percre változott, attól függően hogy milyen szögben érte a fény. A képeken a színek attól függően is másak, hogy a tablettel vagy a fényképezővel készültek.
Az útvonal 1,2km oda-vissza. A túra közepes nehézségű, néhol igen szűk résen kell keresztül bújni. Képesnek kell lennünk különféle merevségű talajon mászni fel és le, derékmagasság alatti résen átbújni, helyenként térdmagasság fölé emelni a lábunkat, és a túra végén egy létrán kimászni a kanyonból a dombtetőre. A kanyon talaja minden áradás során változik a homokpadló emelkedése és csökkenése miatt.
A visszaút a parkolóhoz homokos talajon vezet lefelé. Elcsúszkáltunk az autóig ahol várt a sofőr és elindultunk a mély homokban a közeli Felső Antilop-kanyonhoz.
Különleges helyen jártunk, egy meteor becsapódás helyét néztük meg. A kráter méretei lenyűgözőek, sajnos a képek nem adják vissza. A látogató központ üzletében gyönyörű ásványok között válogathatunk.
Arizonában, Winslow közelében, a Barringer család földjén található Meteor Kráter kb. 50 ezer éves. A 19. században amerikai telepesek bukkantak rá. 1891-ben jelent meg róla az első tudományos tanulmány.
A meteorit a becsapódáskor 45 méter átmérőjű lehetett, 300,000 tonna súlyú, összetétele nikkel-vas. A számítások szerint 64,000 km/órával csapódott be és 10 másodperc alatt 1,2 km átmérőjű, és 210-240 méter mély krátert vájt a kőbe, kb. 200-300 millió tonna kőzetanyagot szórva szét. Az ütközési energiát 20 megatonnára becsülték. Az erózió hatására ma már „csak” 165 méter mély a kráter. Kisfilmen is megnézhettük milyen lehetett a becsapódás. Bár a minősége nem a legjobb, de felvettem hogy Ti is láthassátok.
A kb. 45 méter átmérőjű Holsinger meteorit legnagyobb egyben talált darabja 639 kg és ma is látható a kráternél lévő látogató központban.
A kráter 11 km magasról is jól látható, méreteit jól érzékelteti hogy magasságban egy 60 emeletes épület, szélességben 20 futball pálya férne el a kráter alján egymás mellett, és körben a sziklás lejtőn 2 millió néző ülhetne.
Ez a kráter a legjobb állapotban megmaradt és az első, bizonyítottan meteor kráter a földön.
Az 1960-as években a NASA a tervezett Apollo missziók űrhajósait ebben a meteor kráterben képezte ki, mert hasonló a hold krátereihez.
A kapszulát 1965-ben építették. Az üzletben lehet vásárolni modellt is.
1964-ben egy Cessna kisgép a kráter fölé repült. A levegő áramlása a gépet lehúzta, a pilóta nem tudott kirepülni a kráterből, a gép lezuhant és kigyulladt. Mindkét utas súlyosan megsérült, de túlélte a balesetet. A lezuhant gép egy részét nem távolították el, ma is látható a kráterben.