Folytatjuk a Manitoulin-szigeteki utunkat, amit félbeszakítottam a British Columbiai utazásunk miatt.
Manitowaning felé indulunk. Útba esik a High Falls, megállunk megnézni. Ez a vízesés közvetlenül az út mellett van. Erről az oldalról kerítés védi, de ha kicsit továbbmegyünk az úton, egy mellékútra letérve a túloldalára jutunk. Itt nics kerítés, vigyázni kell a csúszós sziklákon. A mederbe nem tudtunk lemenni, mert ahol lehetne, az már magántulajdon és azt természetesen tiszteletben tartjuk.
Manitowaning a sziget első európai települése.
1838-ban a kormány missziót hozott létre az anglikán egyház égisze alatt és felszólította az őslakos törzseket, hogy hagyjanak fel a vándorélettel. Iskolát,házakat és műhelyeket építettek, ahol különböző szakmákra tanították őket. Néhány őslakos a végleges letelepedés mellett döntött.
A Szent Pál anglikán templom 1845-ben épült, ez Észak-Ontario legrégebbi anglikán temploma.
A templommal szemben található az 1886-ban épített Manitowaning világítótorony.
A Herigate Parkban láthatjuk az 1883-ban épült 3 emeletes malom és a hozzá tartozó raktár épületét. A malomban még ma is látható az eredeti gépek egy része, a volt raktárépületben pedig színházi előadásokat tartanak.
Itt áll a kikötőben az S.S. Norisle nevű gőzhajó. Ez eredetileg egy személy és teherszállító komp volt, 1946-tól 1974-ig közlekedett South Baymount és Tobermory között. Nyugdíjazása után múzeum kapott benne helyet, ami ma már nem üzemel a hajó rossz állapota miatt. Jelenleg felújítás alatt áll.
Következő célpontunk a Wikwemikong rezervátum. Jelenleg az egyedüli rezervátum amelyik nyitva áll a látogatók előtt, a többi a járvány miatt le van zárva.
Wikwemikong a szigeten az egyetlen település, amely nem írta alá a Manitoulin szerződést, és a mai napig fent tartja a jogot az ősi területeire. Ez a föld a Három Tűz Konföderáció népeinek hazája, az Odawa az Ojibwe és a Pottawatomi törzseké, akiknek fontos céljuk az őslakos Anishnaabek nyelv és kultúra megőrzése.
A rezervátumban álló nagy kőkereszt emlékművet az I. világháborúban elesettek tiszteletére emelték , akik között wikwemikongiak is voltak.
A kereszt környékén elhelyezett kövekre különböző képeket festettek.
Körbejárjuk a rezervátumot, s rábukkanunk a Szent Ignác templomra. Egy tábla büszkén hirdeti hogy a rezervátumnak van egy világbajnok karika táncosa (Hoop Dancer), Lisa Odjig.
A rezervátumban az általuk használt nyelven vannak a feliratok, nézzétek milyen a stop tábla. 🙂
A szigeten van egy népszerű túra terület, a Cup and Saucer Trail (csésze és csészealj). Ez egy összesen 14 km hosszú útvonal, helyenként 70 méter magas sziklákkal. Három útvonalból választhatunk, van rövidebb, hosszabb és különböző nehézségi fokú.
A kihívások kedvelői ráadásként kipróbálhatják kitartásukat és ügyességüket egy 2 km hosszú kalandösvényen is a túra közben, ahol különböző létrákon és sziklákon kell felmászni.
A csúcsról lélegzet elállító kilátás nyílik az Északi-csatornára és a Manitou-tóra, sajnos a fénykép nem adja vissza a látványt.
Folytatás hamarosan.